Harmónia az örökkévalóságban és az emberi tudatban (Kártyikné Benke Etka)
Harmónia az örökkévalóságban és az emberi tudatban (Kártyikné Benke Etka)
Click to listen highlighted text!
Harmónia az örökkévalóságban és az emberi tudatban (Kártyikné Benke Etka)
Powered By GSpeech
A Velünk született belső derű vonzása
Nekünk embereknek, ha erőszakosan se le-, se rábeszélni nem akarunk valakit (vagy valakiket), hanem inkább csak véleményt kérünk - amit most magam is kérek-, akkor előbb-utóbb sikerélményünk lesz.
Minden korban újabb gondolatok, felismerések születnek. Mindig másként látjuk ugyanazt. Mindig szeretnénk bebizonyítani, amit nem is bizonyítani kellene, hanem felismerni, megérteni és megtapasztalni.
Előző korokban a részigazságok felismerését éltük. A jelenben és a következőkben lassan megértjük a létező egységét, a minden mindennel való összefüggést nemcsak felismerjük, hanem tapasztalatból érezzük és tudjuk.
Eljutunk oda, hogy a testünk is beszél, az egyre természetesebb magatartásunk és mozdulataink, a biztonságérzetet sugárzó egyéniségünk, gondolataink, szavaink együttesen tudatják környezetünkkel, hogy mi már nem csak beszélünk a természet erőiről és törvényeiről, hanem értjük is, mert éljük.
Tudunk alkalmazkodni önmagunkhoz, egymáshoz és az adott társadalmunk törvényeihez. Környezetünkben meg tudjuk értetni az érdeklődőkkel, hogy mindannyian rendelkezünk ezekkel a képességekkel.
Felismerjük, hogy a láthatatlan minden láthatót mozgató örök életet nem tudja megsemmisíteni a tűzvész, a vízözön, sem a földrengés, sem az állati és emberi lények egymást öldöklése, sem fegyver, sem az atombomba. Erőlködik a látható anyag, hogy az életet pusztítsa, rombolja, de az élet mégsem szűnik meg soha!
Bízzunk abban, hogy egyszer csak mégis eljutunk oda, hogy már nem a puskaropogás, az ágyúdörgés, a bombák robbanásának zaja tölti be a légteret, hanem a tudatos, szívből jövő emberi kacaj, ének, zene! Az emberi értelem, a bölcsesség, a béke, a szeretet, a megértés fénye ragyog országainkból egymásra, az égre, a Földre.
Etka anyó
A Velünk született belső derű vonzása|Nekünk embereknek, ha erőszakosan se le-, se rábeszélni nem akarunk valakit (vagy valakiket), hanem inkább csak véleményt kérünk - amit most magam is kérek-, akkor előbb-utóbb sikerélményünk lesz.|Minden korban újabb gondolatok, felismerések születnek. |Mindig másként látjuk ugyanazt. |Mindig szeretnénk bebizonyítani, amit nem is bizonyítani kellene, hanem felismerni, megérteni és megtapasztalni.|Előző korokban a részigazságok felismerését éltük. |A jelenben és a következőkben lassan megértjük a létező egységét, a minden mindennel való összefüggést nemcsak felismerjük, hanem tapasztalatból érezzük és tudjuk.|Eljutunk oda, hogy a testünk is beszél, az egyre természetesebb magatartásunk és mozdulataink, a biztonságérzetet sugárzó egyéniségünk, gondolataink, szavaink együttesen tudatják környezetünkkel, |hogy mi már nem csak beszélünk a természet erőiről és törvényeiről, hanem értjük is, mert éljük.|Tudunk alkalmazkodni önmagunkhoz, egymáshoz és az adott társadalmunk törvényeihez. |Környezetünkben meg tudjuk értetni az érdeklődőkkel, hogy mindannyian rendelkezünk ezekkel a képességekkel.|Felismerjük, hogy a láthatatlan minden láthatót mozgató örök életet nem tudja megsemmisíteni a tűzvész, a vízözön, sem a földrengés,|sem az állati és emberi lények egymást öldöklése, sem fegyver, sem az atombomba.| Erőlködik a látható anyag, hogy az életet pusztítsa, rombolja, de az élet mégsem szűnik meg soha!|Bízzunk abban, hogy egyszer csak mégis eljutunk oda, hogy már nem a puskaropogás, az ágyúdörgés, a bombák robbanásának zaja tölti be a légteret, |hanem a tudatos, szívből jövő emberi kacaj, ének, zene! |Az emberi értelem, a bölcsesség, a béke, a szeretet, a megértés fénye ragyog országainkból egymásra, az égre, a Földre.|Etka anyó