2021. szeptember 25., szombat.

Ma Eufrozina, Kende névnapja van. Holnap Jusztina, Pál névnapja lesz.

Tápai Csaba: Szeged Nagy e-Könyve, a füvészkert, demó   Click to listen highlighted text! Tápai Csaba: Szeged Nagy e-Könyve, a füvészkert, demó Powered By GSpeech



T A R T A L O M

 

 

 

Alapinformációk a füvészkertről

A füvészkertek jelentősége

A füvészkert története

Séta a kertben

Séta az üvegházakban

A fóliaházak

Az arborétum



Alapinformációk

 

 

A Füvészkert helye:
Szeged, Lövölde út 42.; telefon: 62/454-108


Postai címe:
Szegedi Tudományegyetem Növénytani Tanszék és Füvészkert, 6701 Szeged, Pf. 657


Nyitva tartás:
április 1 - október 31-ig 10-18 óráig
november 1 - március 31-ig 10-16 óráig
Szünnap nincs


Belépés:
Felnőtteknek és 6 éven felülieknek belépőjeggyel, 6 év alatt ingyenes


Az üvegházak óránként induló csoportokkal látogathatók

Megközelítés:
70-es autóbusszal


Igazgató:
Dr. Mihalik Erzsébet, telefon/fax: 62/454-236,
E-mail: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Kertvezető:
Dr. Pulics Julianna, telefon: 62/454-109


Internet:
http://www.fuveszkert.u-szeged.hu/hu/

A füvészkertek jelentősége


Hazánk botanikus kertjeinek többsége az egyetemek illetve főiskolák tulajdonában van. A botanikus kertek napjainkban hármas feladatot látnak el: legfőbb feladatuk, hogy szemléltető anyagot biztosítanak a botanika oktatásához, bemutatva a növényvilág fejlődéstörténetének egyes lépéseit reprezentáló fajokat, a fontosabb élelmiszer-, takarmány-, ipari- és gyógynövényeket, a természetes növényközösségeket.

Ki kell emelnünk a botanikus kertek génbank szerepét: e kertek közreműködnek olyan védett és veszélyeztetett növényfajok fenntartásában, melyek hazánk természeti kincsei közé tartoznak. Az is lényeges, hogy a főiskolai és egyetemi hallgatók, valamint a botanikus kertek látogatói megismerjék ezeket a növényeket, hiszen védeni csak azt tudjuk, amit ismerünk.

A füvészkertek mindezek mellett a városlakók és turisták kedvelt kirándulóhelyei. Sokan csak nyugalmát, tiszta levegőjét értékelik, de egyre nő azok száma, akik érdeklődnek a szép, hasznos vagy különleges növények iránt. Éppen e látogatók értékelik legtöbbre az esztétikus fákat, cserjéket, a rózsa fajtagyűjteményeket, a színpompás egynyári és évelő dísznövényeket.

A füvészkert története


A Füvészkertet 1922-ben, a kolozsvári egyetem Szegedre költözését követően alapította Dr. Győrffy István professzor a Szeged várostól kapott 20 kh-os területen. A füvészkert megalakulása óta a mindenkori Növénytani Tanszék vezetőjének irányításával működött és működik, hiszen fő feladata az egyetemi botanika oktatás és kutatás növényanyaggal történő ellátása. Az alapítást követő években megkezdték az első növények betelepítését, de a terület nagy része mezőgazdasági művelés alatt állt, s a termények eladása jelentette a kert fejlesztésének anyagi hátterét.

A kert fennállásának első tíz évében kialakították a nagy tó medrét, „hegyvidéket" emeltek a kitermelt földből, megépültek az első üvegházak és működésbe lépett az artézi kút is. A folyamatosan gyarapodó gyűjtemény magvaiból először 1931-ben készült cserekollekció, amely révén számos új növényfajjal gazdagodott a kert. A Füvészkert első, s a mai napig is egyik különleges látványosságot nyújtó növényét, az indiai szent lótuszt 1932-ben telepítette át Győrffy professzor a földeáki kastélypark tavából. Amint a tó környékének betelepítése befejeződött, a kert megnyílt az érdeklődő látogatók számára is.

A kert vezetését 1940-ben Dr. Greguss Pál professzor vette át. Negyedszázados tevékenysége alatt jött létre a kert nagyobbik részének mai formája, a tavakat övező park, a rózsakert és az arborétum. A negyvenes évek hosszan tartó belvízborítottsága után és a háború pusztítását követően az ország számos parkjából, arborétumából (közöttük a híres szarvasi Pepi-kertből) beszerzett növényanyagból, valamint az újra meginduló magcsere révén szinte teljesen újjá kellett építenie a kertet. Dr. Greguss Pál nevéhez fűződik füvészkertünk másik nevezetessége, az Európában még ma is ritkaságszámba menő szecsuáni ősfenyő betelepítése is.

First Prev Tovább Last

Ezt az oldalt ennyiszer töltötték le: