2021. szeptember 25., szombat.

Ma Eufrozina, Kende névnapja van. Holnap Jusztina, Pál névnapja lesz.

Tápai Csaba: Szeged Nagy e-Könyve, Templomok, demó   Click to listen highlighted text! Tápai Csaba: Szeged Nagy e-Könyve, Templomok, demó Powered By GSpeech

T A R T A L O M   

 

Alsóvárosi templom (Havi Boldogasszony)
Dorozsmai templom
Dömötör-torony
Evangélikus templom
Felsővárosi templom
Fogadalmi templom (Dóm)
Görögkeleti szerb templom
Kálvária-kápolna
Petőfi telepi r. k. templom
Református templom (Honvéd tér)
Református templom (Kálvin tér)
Református templom (Újszeged)
Régi zsinagóga
Szent Demeter-templom
Szent Erzsébet-templom (Újszegedi r. k.)
Szent György-templom
Szent József-templom
Szent Kereszt-templom (Móraváros)
Szent Mihály-templom (Tápé)
Szent Rókus-templom
Szent Rozália-kápolna
Szőregi r. k. templom
Szőregi szerb templom
Tarjáni templom
Új zsinagóga

Az Alsóvárosi templom
(Havi Boldogasszony-templom)

 

Alsóváros történelmi központjában, a Mátyás király téren áll a Havi Boldogasszony-templom. A mellette lévő kolostorral együtt a ferences rend szigorúbb ágát képviselő obszerváns szerzetesek számára épült, akiket Cesarini Julián pápai legátus telepített ide le 1444-ben. Először a hajója készült el, majd ugyancsak hosszú szentélye. Ez utóbbi a korábbi Szent Péter-templom anyagából épült, melyet a johanniták (Szent János lovagrend) emeltek feltehetően még a XIII. század első felében. A kolostor létesítésének ügyét az 1465. évi országgyűlésen állítólag Mátyás király is támogatta, ám a templom építését csak a század végén kezdték meg.

Csanádi László koncertje 
a templomban: 

A hajó tér felőli külső falán elhelyezett kőfej alatt találjuk az 1503-as évszámot, mint a befejezés vélhető időpontját. A templomot 1509. augusztus 5-én szentelték fel Havi Boldogasszony tiszteletére. Ez a híres római Santa Maria Maggiore-bazilika titulusa, mely arra a dombra épült, amelyen 352. augusztus hatodika reggelén havat találtak. A felszentelés napja ma is a templom búcsúnapja.
A tér felőli évszám alatt 1931-ben helyezték el Mátyás király bautzeni emlékművének másolatát. A nagyméretű, egyhajós teremtemplom a hazai késő-gótika jellegzetes emléke, mely nem a gazdag díszítéssel, bonyolult építészeti formákkal, hanem tágas méreteivel, világos elrendezésével kívánt a kortárs értelmi meggyőzés színtere lenni. Építője feltehetően a visegrádi építkezéseiről ismert János testvér volt.

A hagyomány szerint a templom cintermében hantolták el Dózsa György fejét is. A népvezér fogadott fia volt Pálfy Balázs szegedi főbírónak, így kerülhetett a feje ide. Juhász Gyula költői fantáziája teremtette meg Pálfy Balázs Piros nevű lányát, s hogy ő könyörögte volna ki Dózsa fejét a kegyetlen Szapolyai János erdélyi vajdától. A fejnek ugyan nyoma veszett, de a Móra Ferenc Múzeumban őrzik azt a vaskeresztet, amellyel Dózsa sírhelyét jelölhették.

A templom és a kolostor virágzását 1543-ban a török hódoltság töri meg. A város khász birtokká válik és a szultánnak közvetlenül adózik. A lakosság leginkább Alsóvároson, a templom közelében húzódik meg és halászattal, a hatalmas pusztákon pedig jószágtartással foglalkozik. A vár mellett szinte csak ez a templomépület vészelte át viszonylagos épségben a törököt, annak ellenére, hogy a török hatóságok kezdeti akadékossága miatt a legkisebb javításokat is csaknem lehetetlen volt elvégeztetni.

A barátok a török alatt a nép gyógyításával is foglalkoztak. Talán épp ők voltak, akik kertjükben meghonosították a paprikát. Kezdetben nem fűszerként, hanem pálinkába szórva a malária ellenszereként használták.

A templom hajdanán az Alföld legjelentősebb egyházi építménye lehetett. Oldalfalai körül lépcsőzetes támasztópillérek tartanak ellent az oldalnyomásnak. A templom délkeleti gótikus, változó méretű ablakain szerény, kagylószerű belső keretdíszítés található. A templom kívülről 63.5 m, belülről 59.9 m hosszú. A főhajó belső hossza 36.6 m, szélessége 13.2 m, a szentélyé 10.7 m. A templombelső alapterülete 723 m2, magassága majdnem 20 m.

A főhajóhoz a keskenyebb - szerzetesi kórusul szolgáló - szentély és a sekrestye, illetve a kettőt összekötő gótikus átjáróhelyiség járul. A hajót és a szentélyt csúcsíves diadalív választja el egymástól, mindkettőt dekorációs célú boltozat fedi. A szentélyé csilagbordás, a hajóé hálóbordás és ez utóbbi egyáltalán nem tölt be statikai             

szerepet. A tornyot a szentély mellé helyezték el, hogy a zsolozsmázásokon az előírt harangozásokat szinkronban lehessen elvégezni. A templom berendezése Szeged barokk kori művészetének legnagyobb teljesítménye. Leghangsúlyosabb eleme a kora barokk jellegű főoltár, közepén a Napba öltözött asszonnyal, Máriával, amint a Szentháromság elé járul a gyarló emberiség bűneinek bocsánatáért. Az oltár szobrai a Máriának hódoló szentek udvarnépét ábrázolják. Legfölül az Isten mint a Szentháromság jelképe látható, amely döntő szerepet játszhatott az alsóvárosi napsugaras házvégek XVIII. század végi kialakulásában. A díszes, de mégis világos szerkezetű szószék tetején Szent Mihály arkangyal tűnik fel, amint legyőzi a sátánt, a hangvetőn négy angyalka ül, kezükben a Hit, Remény, Szeretet, Igazság jelképeivel. A mellvédet a Jó pásztor és a négy evangélista szobrai díszítik. Az első oltár jobbról Fekete Máriáé, melynek képe a híres czestochowai kegykép művészi átköltése. Az idők folyamán elsötétült kép kultusza Juhász Gyulát is megihlette.

First Prev Tovább Last

Ezt az oldalt ennyiszer töltötték le: